a viszontlátás(ra)
2008 augusztus 4. | Szerző: Esscada |
...és elérkezett a várva várt hétfő. Reggel a korai ébredést lázas készülődés követte. Természetesen nem voltam megelégedve magammal, a szokásos hiszti, nincs egy göncöm sem és hogy is nézek ki. Most így visszagondolva jól választottam: fehér 3/4ed zsebes naci egy halvány lila nike felső mély dekoltázzsal (nagyon mély) rózsaszín strassz köves vietnámi papucs lila karkötő rózsaszín fülbevaló. Barna félhosszú hajamat feltűztem lazán egy rózsaszín csattal. Lehet a tegnapi Dr Szöszi hatására jött rám a pink mánia 🙂 Rengeteg meló volt, nagyon sok levél érkezett. Mikor megérkezett Zsolti én még mindig lázasan dolgoztam. De ahhoz, hogy megértésétek mi jött ezután elkell mesélnem egy régi történetet.
Gabi és Zsolti flörtje

a neje máshol keresett
Senkisem tudja , hogy mégis mi volt köztük, annyi biztos vége lett. Gabi
Gabi felmondott szerencsére, több vizet nem fog zavarni, ami engem illet. A maradék két hetére viszont nem hozzánk lett beosztva reggelre. Így én meg is nyugodtan. Miközben én a munkámat végeztem szorgosan, hogy minél előbb legyen egy kis időm, Gabi megjelent. Newm volt semmi dolga és ott kolbászolt pont felénk és pont Zsoltikám felé. Először megállt nálunk, majd miután Zsolti észresem vette őt, odament hozzá. Annyit láttam, hogy Gabi valamit nagyon magyaráz miközben a postásom csak végzi a munkáját és lankadt figyelemmel kísérő a nőt. Bár láttam , hogy ez a tekintet nem az a tekintet ahgy rám néz, de olyan irigység, fájdalom és félktékenység fogott el, hogy majdnem felrobbanva. Főleg úgy h mi még nem is üdvözöltük egymást deők már beszélgetnek…(..)
(….) Ülök az íróasztalomnál és végzem a munkám benn a csajokkal a szoksásos témákról bezsélgetünk mint pletykák , sztárok, receptek… Közben Ellával (a szemben levő íróasztalnál ül ő) kis papírcetliken beszélünk a fiú ügyekről, hiszen a postán semmisem maradhat titokban, meg hol levelezzünk ha nem itt 🙂 egyszercsak egy jóképű mosolygos arc hajol be az ablakomon. És mély búgó hangján köszön: ” Jó reggelt lányok”, miközben nagy barna szemeivel, az én tekintetemet keresi, de cska keresi mert gyomrom egy görcsben van kezem megremeg a tértivevényes levéllel együtt, amit két ujjam már alig tart a kezemben. Beszélgetni kezdünk, nem tudom miről, összefolytak az események csak azt tudtam , hogy nem szabvad abbahagynom a munkát, és nem szabad balra fordulnom mert akkor az arcom és az ő arca között 5 cm távolság lesz, és nekem lesz alegnehezebb ellenálnom, hogy ne érjen hozzá az ajkam az ő piciny szájához. Ezeket a gondolatokat elhessegetve vettem észre, hogy idősebb kolleganőm átvette a szót tőlem, de hiába mert Zsolt csak engem bámul, mint aki lefagyott, de lehengerlő dumájával már az egész iroda olvadozik, hát még a kolleganőim. Lázasan keresem a szavakat , hoyg becaatlakozzak a beszélgetésbe , de az igen meg ahát jaa.. szótöredékeknél több nehezen jut töb eszembe, mikor egy érte,lmes mondaat elhagyja a számat, már egyből éreztem hogy nem csak pirospozsgás vok, hanem az egész fejem vörös. Ez is rosszul sült el, mert épphogy mondom h múlthéten jó hetünk volt, Zsolti rákontráz, hogy biztos azért mert ő nem volt ott… és ebbenm aszerencsétlen pillanatban hívja el őt főnökünk. Nem tudtam mire vélni és remélni mertem hogy ez csak gyerekes színjáték volt, nem igazi hiszti, az nem rá váll…
Kicsit elkeseredve nyugtáztam az eseményeket. Nem erre számítottam. Meglepetés ajándékra Horvátországból. Konkrét randi ajánlattal, vagy egy hiányzokra. Bár mint tudjuk a postát nem az intimitásra találták ki, így semmi ilyne nem hangozhatott volna el. Következő feladatomnél pont Zsolti elé vagyok beosztva, ez anap fénypontja nálam, a postások ellenörzése. Megálltam előtte ő rámnézett és bámult, majd elmosolyodva beszélgetni kezdtünk.
- Nagyon csinos vagy.
- Köszönöm… Milyen volt a nyaralás , kipihented magad?
- Igen nagyon jó volt..
- ….én innen irigyeltelek
- Én felajánlottam, hogy gyere velünk. Volt még egy hely a kocsiban… Te nem mész nyaralni?
- De, megyek…
- És nem hívsz el? Vagy ez vicaverza már nem működik?
- Nem úgy van az….
- Ja.. ilyen öregemberrel nem akarsz égni?
- Ugyan….
Folytatnom kell a munkám, Zsolti arca elkomolyodik, majd visszafele megállok előtte és határozottan ezt mondom: Lehet én vagyok konzervatív, de mielőtt nyaralni megyek valakivel, előtte elmegyünk fagyizni, vacsizni, moziba, majd ezek után jöhet a közös nyaralás.
“Nem nem vagy hangzik a válasz, teljes komolysággal, értettem a célzást. ” mondja komoly arccal.
Ahogy befejezi a mondatot, már indulnia is kell az útjára. Miközben szedem össze az iratokat érzem a tekintetét, vibrál a levegő, ilyen lassan még ő sem szedte össze a táskáit, és fürkészően tekintget felém.
Nem tudom mi vár rám holnap… vajon elhív randizni? Vagy ő megáll a munkahelyi flörtnél és sosem akart tőlem többet? Megkellett volna maradnom a szende kislány szintjén és várnom hogy számba repüljön a sültgalamb? Vajon azok a nők érnek el töbet , akik csak hagyják hogy zajlanak közöttük az események? É sazok anők akik lépnem, már rámenősnek számítanak? Rámenős lennék? Vagy éppenhogy lépjek én? Kapjam el a pöcsét a csávónak? Vagy ez Gabi tisztje? Kérdések és válaszok… folyt köv… holnap
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: