Mr. Tökéletes
2008 október 27. | Szerző: Esscada
Szabadnapos volt aznap. 1órával munkám lejárta előtt jött egy sms.
Jó reggelt, mit csinálsz ma délelőtt mert én ráérek.
Nemet mondtam, várja csak ki az estét tökéletes akarok lenni és azért tennem is kell…
Egész napot végig gyakoroltam, nem akartam beégni előtte meg pláne nem. Úgy éreztem, hogy ha most meglát ott a színpadon tündökölni odáig lesz értem. Mégis annyira izgultam. Harci díszben és felpakolva vártam Zsoltit az előszobánkban. Késett. Egyből írt, hogy dugóba került.
Megérkezett, a halványkék autó megállt a házunk előtt. Anyukám és hugom izgatottan figyelték azt az óriembert aki kiszállt a kocsiból, berakta a csomagtartóba a cuccom és ajtót nyitott nekem.
Ahogy odaértünk a helyszínre legjobb barátnőm és táncostársam m
ár várt ránk. Bemutattam őket egymásnak, sa
jnos Rami nagyon izgult így nem tudott nagyon foglalkozni velünk. Amíg mi az öltözőbe volt
unk barátosnémmal, addig Zsolti és Rami húga ping-pongoztak. Nagyon megértette magát a gyerekekkel, egyből oktatta az őt körülvevő fiatalokat. Lelkesen figyelte a fellépésem, ami borzalmasan
sikerült. 12 évnyi táncolás, oktatás , fellépés és ve
rsenyzés után úgy álltam ott a színpadon min
t egy amatör az első szereplésén. Neki tetszettem, ez volt a lényeg. Mivel a körülmények elég szörnyűek voltak és talpig koszos lettem a színpadtól, n
em volt több kedvem maradni és bájologni a
z ottlevőkkel. Zsoltival kocsiba pattantunk. Berakott egy albumot, amin hasonló zenék mentek mint amik
re és táncoltam. A kedvemben akart járni. Hozzá tartottunk.
Felajánlotta, hogy zuhanyozzak le nála, vonakodtam, de nevetett nem fog rámtörni a fürdőben menjek nyugodtan. Így egy kellemes fürdő után felfrissülve léptem ki a tökéletes férfi tökéletes lakásába , ahol tökéletes randi várt rám… Elhúzott függöny narancssárga hangulatvilágítással, gyertyákkal, tökéletes hömérsékletű fehérborral egy tökéletes évjáratból. Mi más szólhatott volna a tökéletes házimozirendszerből mint Georg Micheal dupla albumából a lady-s cd. 4 órás intenzív beszélgetés következett, meghitt romantikus… Meglepődött Zsolti nem hitte,hogy a 20 éves kamaszos külső mit takar.
Ez volt a cél… ne azért szeressen mert nekem még feszesek a melleim és mert a miniszoknyám kurta. Én ennél több vagyok, ha nem lennék valószínüleg tökéletlen pattanásos szépfiúkkal kezdenék a bulikban. Mr. Tökéletes sem panaszkodhatott… a lassan 40 éves férfi tökéletes testén, márcsak az az érzelmi inteligencia tett túl amire mindig is vágytam egy pasiban. Vajon tényleg létezik ilyen férfi? Akit nekünk szántak? Aki megegyezik és kiegészít minket egyszerre? Vagy ez csak a bor és a zene hatására láttam így? Érett nő vagyok aki találkozott az ideális férfival vagy egy 20 éves kamasz akit könnyen kiismernek és rájönnek, hogy a legegyszeróbb megfűzni? Ezeken a gondolatokon emésztettem magam, amikor közelebb hajolt hozzám Mr. Foolish és a fülembe súgta… jó az illatod… nem a parfüm a tusfürdő vagy a testápoló illata ez… ez az ami te vagy a bőröd a lényed illata. Amiből lehet tudni, hogy két ember összeillik-e… Mámorosan ért ez a bók…. ez már több volt mint egy bók… már majdnem hagytam hogy megcsókoljon…. de ez nem én vagyok… Nem én vagyok az a nő aki kapcsolatokat tesz tönkre… és leállítottam. Zsolti arcán a meglepődés tükrözödött erre nem számított…énsem… erősebb vagyok mint hittem. Megkérdezte mi a baj? Na azért ennél okosabbnak hittem… Zsolti neked bnőd van… mondtam. Erre ő elég hamisna válaszolt… Most itt te és én vagyunk… nem véletlen hívtalak randira és azsem v életlen ami kettónk között van, ami ma történik az én felelősségem és az én harcom nem a tiéd. Ezt kérlek bízd rám. Képtelen voltam tovább tartani magam, úgy éreztem igen mégis gyenge vagyok és had legyen igaza… Megengedtem hogy megcsókoljon. Szenvdélyes és egyben romantikusabb csókot nem kaptam még. Teljesen odáig voltam… de akkor a keze a combomon volt és csúszott feljebb… elszálllt minden mámor és azonnal leállítottam és közöltem vele egyszerüen és naturalistán, hogy megértse, ha már így kettértürte a romantikát nem volt értelme máshogy fogalmaznom: Zsolti nem fekszem le veled… Nevetséges könyörgés követte, majd megkértem vigyen haza. A kocsiban színt vallott, ha ezen az estén lefeküdtünk volna már nem valószínű hogy továb lépünk. örül hogy így történt és szeretne még velem találkozni. Boldogan nyugtáztam, hogy jól tettem.
Bennem maradt a kétely… ugye nem csak trükk volt, hogy máskor megtudjon döngetni… de ezt sosem tudom meg, ha nem vágok bele… Ígyhát egy mesés éjszakát mesés csók követett, és bár Mr. Tökély elhajtott valami ott maradt bennem belőle, amit otthagyott a remény, amely szerelmet és boldogságot ígért nekem, és hitet , a magamba vetett hitemet erősítette meg. Hogy Miss Amatör is rátalálhat Mr. Tökélyre és és élhet amíg megnem… Hinni akarok a tündérmesékben 🙂
Fuldokló vá(gy/r)akozás
2008 október 26. | Szerző: Esscada
Ezek a szavak után türelmesen vártam a folytatás. Van egy randi szabály, ha 3 nap után nem keres akkor már ne is várjam… de vártam hiszen minden okom megvolt rá. Mégsem lépett.
Ellával ülünk egy kávézóban.
- Nem értem miért nem hív.
- Bizonyára visszajelést vár. Nem tudhatja, hogy ezen informáciők tudatába te is akarod-e?!
- Dehát kedves vagyok vele, folyamatosan keressük egymás tekintetét. Mi kell ennél több?
- Kell neked ez a férfi?
- Igen!!!
- Akkor mire vársz! Mond el neki!
Bátorságom összeszedve, nem törödve a következményekkel írtam neki egy sms-t.
“Próbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem levegő nélkül nem tudok élni.”
2percen belül jött a válasz
“Én is sokszor elgondolkoztam rajta, milyen lenne ha nem lenne köztünk se ruha se levegő.”
Nem épp erre a válaszra vártam. Dehát Zsolti márcsak ilyen bohém, elkönyveltem ennek, én naíva.
2 nap múlva jött a kérdést, mit csinálok másnap délután. Fellépésem lesz, de szívesen várlak ha érdekel ahogy táncolok. Mondtam neki. Nagyon is, válaszolta mosolyogva.
Az első randevú
2008 október 23. | Szerző: Esscada
Randevú
Ülök a fa ágán és csak lesem őket.
Léptük játékos, csodásan könnyed.
Harmatos szirmok arany csilingelése
a szép párocska hűséges zenéje.
Szikráznak, pörögnek, kacagnak.
Csendes szemlélője vagyok a randinak.
A csillagok mintha kacagnának velük,
vagy csak képzelem füleimbe kedvük
káprázva, ahogy szemem is csal néha?
Legbelül mosolyra csal ez az éjszaka.
Node mi történik? A tánc a végére ér,
ahogy az első napsugárral az éj.
Az édes párocska most egy levélre szállt
vár egy picikét aztán csókot vált.
Majd a két ifjú tündér hazaröppen,
s én maradok még hűsölni kicsit csöndben.
Vajon tényleg jókat tudunk majd beszélgetni? Lelkünk összetud fonódni?És ott egy másik kérdés is, egyenruha nélkül is olyan jó pasi,mint nélküle? Mert azért valjuk be, sokat dob az urakon. Mi van ha berobog értem zsigulin egy 40éves bácsi a lila öltönyében?
Sok kérdés után elérkezett az idő, megérkezett értem. Nagyon kicsíptem magam, mivel nem tudtam, hogy hová megyünk fő a biztonság inkább legyek csinos. Megérkezett értem egy két éves autóval ( bár nem ez a lényeg hanem aki benne ült), 3/4-es zsebes farmer, bőr papucs, lezser divatos póló, ezüst óra a kezén. Borzasztóan vagány volt. Kiszált elém, kinyitotta előttem a kocsiajtót. Megdícxsért milyen csínos vagyok, és közölte hogy ne haragudjak de ő nem öltözött ki nagyon. Nekem így volt tökéletes ahogy volt. Az udvariassága, a sármja lehengerelt. Elindultunk, elkezdtünk beszélgetni, életünkbe először önfeledten, bár annyira nem volt önnfeledt. Valami nyomta a szívét , éreztem de enm akartam rákérdezni. Mondta hogy majd mond valamit de nincs itt a megfelelő alkalom. Beszélgettünk tovább. Kérdezte mi leszek ha nagy leszek, egyből rávágtam királylány. Mosolyogva elbohóckodva a dolgokat. Így egy várba vitt engem a lovagom sir vincent lovagi étteremben, ahol vacsoráztunk. Spontán, kreatív. Elmesélte az eddigi életét, melyről én már szinte mindent tudtam. Figyelmesen hallgattam, mint amolyan nő aki természetesen sosem figyel a pletykákra.
Egyik pillanatról a másikra komollyá fagyott a hangulat, rámnézett és elkedzte a mondandóját. Fair akart lenni, így az elején tisztázni. Van bnője, nem szerelmes belé, sosem volt az, a lány is tudja. Ennyi idősen nincs rosszabb számára mint egyedül lefeküdni esténként. Azért van vele, hogy ne legyen egyedül.Jól elvannak van kihez odabújnia van testápolója… Még keresi a szerelmet, engem jobban megszeretne ismerni, hátha esetleg velem… Teljesen elfogadtam amit mondott.letört ugyan de a remény megmaradt… majd velem. Utánna hozzá mentünk, elöször vonakodtam, de megbíztam benne nem hiába. Csodálatos lakása van, ő tervezte ától cettig… Mindent ő csinált benne az egészben az ekrű a capuccino és a barna harmonizál zöld beütéssel. Kevés bútor letisztult formák. Csodálatos volt, csak ámuldoztam. Leültünk a nappaliba és nagyon kellemeset beszélgettünk majd időben hazavitt. Ha eddig nem voltam belebolondulva akkor ezen az estén odaáig lettem. Szép volt.
Ropi
2008 október 23. | Szerző: Esscada
Zsolti elkérte a számom, majd megcsörgetett. Utánna nem keresett, nem jelentkezett és a napi kontaktusunk is annyiba merült ki , mint előtte. Nem bírtam tovább. Fiókjába tettem egy csomag ropit. lévén az édességeket nem szereti majd küldtem neki egy sms-t.
“Szia Márti vagyok takarítónő a postán. Bennfelejtettem a ropim a fiókodba, ne lepődj meg. Nem neked szántam, hanem a melletted ülő fogatlan Lacinak, de mostmár mind1. 🙂 “
15percre rá nevetve hívott , hogy szia Márti. (tényleg így hívják a takarítónőt). Sokat bezsélgettünk, korkülönbségről világlátásról és nem éppen egyszerű témákról, majd másnap megkérdezte , hogy mikor érnék rá. Nagyon örültem, igen végre…
Megbeszéltük a találkozót.
Ellenfél(e)
2008 augusztus 6. | Szerző: Esscada
A biztos megöl,de tuléled,a kétely éltet,de belehalsz.
Keddi napom is úgy indult mint a többi. Hajnali kelés, korai indulás, apró késés, munka és közben az izgalom. Tudtam,ha ma nem hív el randizni akkor soha… a görcs ahasamban erősebb volt mint vártam, mindent feltettem egy lapra ma vagy soha. Azonban hiba csúszott a gépezetbe : a nap egyetlen alkalma mikor közelebb kerülhettünk volna egymáshoz elúszott. Bár Gabit nem hozzánk osztották be , de attól tartok “előléptetésemnek” van köze a hirtelen megjelenéséhez az irodánkban. Bár erre szerintme sosem derül fény… Valójában örültem is neki, mert megtisztelő volt a feladat amit rámbíztak és a Főnök meglepetten nyugtázta, hogy mostantól én dolgozom pénzzel. De ennek ára volt, nem állhat előtte, máshova soroltak be. Láttátok volna azokat a boci szemeket , amelyek kétségbe esetten néztek utánnamés apró vadiúj turiból becsekkolt farmer miniszoknyám után. Hozzáillő piros toppomban lenyügöztem, az egyértelműen látszott arcán, és a kollégái arcán is akik füttyögéssel jelezték érdeklődésüket 🙂 Jól esett, kinek ne esne jól… kinek? Gabinak… egésznap nem szólt hozzám, és kifejezetten bunkó volt velem. Én ennekellenér eúgy tettem, mintha erről tudomást sem vennék. Munka közben nem volt alkalma Zsoltinak hozzámszólni, majd miután véget ért a közös műszakunk és ő elindulhatott volna (mindig elsőként hagyja el a postát) odajött hozzám, és elkezdett segíteni nekem. Énmeg csak bazsalkyogtam mint a tejbetök. Majd egy direkt mozdulattal egyszerre lépett velem uarra, hogy összeütközzünk és hozzámérhessen. Megsimitótta kezével a csupasz karomat, és elnézést kért tőlem, mire én kinevettem. Ekkor megkérdezte, h jól csinálta-e, és h kezdetnek ez jó lesz-e. Tökéletes, szólt a válasz. Körülöttünk zúduló tömegek. E halk sútogásoknál több nem lehetett, és a véletlennek látszó közelségnél sem lehetett volna köztünk több. Ezt mindketten tudtuk, elindultam a szekrényekkel a raktár felé , mivel úgy tudtam oda kell őket visszatolni. Zsolti segített, vagyis segíteni próbált, erre Gabi előtünt a semmiből, beugrott közénk és nagyképűen közölte velem h azt nem kell betulnom sehova…. én sarkon fordultm és bementem…
Ki voltam bukva, tudtam hogy most csapott pofon a kesztyűével.. ha harc hát legyen harc… Ellával elmentünk plázázni, mert hol lenne máshol a nők G pontja mint a shopping végén…. mindkettten szenvedünk… neki ott a családja és a férfi akibe beleszeretett.. nehéz dilemma… nekem pedig a féltékeny szerető…
A mai napom rengeteg munkával kezdődött, így Gabit is hozzánk osztották be.Bár értelme nem volt Ellával ketten csiáltuk a melót ő meg jajongott meg sajnáltatta magát és közben össz-vissz apecsételőjével volt elfoglalva. Hozzánk nem is szólt. Majd mikor befejeztük a munkát ő odament és belenyúlkált, nem értettük mit. Mjad később kiderült, összevannak keveredve a dolgok és Gabi szólt a főnökségnek, h mi milen bénák vagyunk… de mivel az ő nyelve seggig ér így nem mondhattunk semmit nyeltünk nagyokat, képes lenne kirúgatni. És márcsak 2hét és vége.
a viszontlátás(ra)
2008 augusztus 4. | Szerző: Esscada
...és elérkezett a várva várt hétfő. Reggel a korai ébredést lázas készülődés követte. Természetesen nem voltam megelégedve magammal, a szokásos hiszti, nincs egy göncöm sem és hogy is nézek ki. Most így visszagondolva jól választottam: fehér 3/4ed zsebes naci egy halvány lila nike felső mély dekoltázzsal (nagyon mély) rózsaszín strassz köves vietnámi papucs lila karkötő rózsaszín fülbevaló. Barna félhosszú hajamat feltűztem lazán egy rózsaszín csattal. Lehet a tegnapi Dr Szöszi hatására jött rám a pink mánia 🙂 Rengeteg meló volt, nagyon sok levél érkezett. Mikor megérkezett Zsolti én még mindig lázasan dolgoztam. De ahhoz, hogy megértésétek mi jött ezután elkell mesélnem egy régi történetet.
Gabi és Zsolti flörtje
Gabi az én elődöm, most az ő íróasztalánál csücsülök. Ő egy 34 éves házas kétgyerekes családanya. Nagyon csinos. Nádszál vékony világos vörös hajú kicsit érdekes arcú nő. a neje máshol keresett
Senkisem tudja , hogy mégis mi volt köztük, annyi biztos vége lett. Gabi
Gabi felmondott szerencsére, több vizet nem fog zavarni, ami engem illet. A maradék két hetére viszont nem hozzánk lett beosztva reggelre. Így én meg is nyugodtan. Miközben én a munkámat végeztem szorgosan, hogy minél előbb legyen egy kis időm, Gabi megjelent. Newm volt semmi dolga és ott kolbászolt pont felénk és pont Zsoltikám felé. Először megállt nálunk, majd miután Zsolti észresem vette őt, odament hozzá. Annyit láttam, hogy Gabi valamit nagyon magyaráz miközben a postásom csak végzi a munkáját és lankadt figyelemmel kísérő a nőt. Bár láttam , hogy ez a tekintet nem az a tekintet ahgy rám néz, de olyan irigység, fájdalom és félktékenység fogott el, hogy majdnem felrobbanva. Főleg úgy h mi még nem is üdvözöltük egymást deők már beszélgetnek…(..)
(….) Ülök az íróasztalomnál és végzem a munkám benn a csajokkal a szoksásos témákról bezsélgetünk mint pletykák , sztárok, receptek… Közben Ellával (a szemben levő íróasztalnál ül ő) kis papírcetliken beszélünk a fiú ügyekről, hiszen a postán semmisem maradhat titokban, meg hol levelezzünk ha nem itt 🙂 egyszercsak egy jóképű mosolygos arc hajol be az ablakomon. És mély búgó hangján köszön: ” Jó reggelt lányok”, miközben nagy barna szemeivel, az én tekintetemet keresi, de cska keresi mert gyomrom egy görcsben van kezem megremeg a tértivevényes levéllel együtt, amit két ujjam már alig tart a kezemben. Beszélgetni kezdünk, nem tudom miről, összefolytak az es
emények csak azt tudtam , hogy nem szabvad abbahagynom a munkát, és nem szabad balra fordulnom mert akkor az arcom és az ő arca között 5 cm távolság lesz, és nekem lesz alegnehezebb ellenálnom, hogy ne érjen hozzá az ajkam az ő piciny szájához. Ezeket a gondolatokat elhessegetve vettem észre, hogy idősebb kolleganőm átvette a szót tőlem, de hiába mert Zsolt csak engem bámul, mint aki lefagyott, de lehengerlő dumájával már az egész iroda olvadozik, hát még a kolleganőim. Lázasan keresem a szavakat , hoyg becaatlakozzak a beszélgetésbe , de az igen meg ahát jaa.. szótöredékeknél több nehezen jut töb eszembe, mikor egy érte,lmes mondaat elhagyja a számat, már egyből éreztem hogy nem csak pirospozsgás vok, hanem az egész fejem vörös. Ez is rosszul sült el, mert épphogy mondom h múlthéten jó hetünk volt, Zsolti rákontráz, hogy biztos azért mert ő nem volt ott… és ebbenm aszerencsétlen pillanatban hívja el őt főnökünk. Nem tudtam mire vélni és remélni mertem hogy ez csak gyerekes színjáték volt, nem igazi hiszti, az nem rá váll…
Kicsit elkeseredve nyugtáztam az eseményeket. Nem erre számítottam. Meglepetés ajándékra Horvátországból. Konkrét randi ajánlattal, vagy egy hiányzokra. Bár mint tudjuk a postát nem az intimitásra találták ki, így semmi ilyne nem hangozhatott volna el. Következő feladatomnél pont Zsolti elé vagyok beosztva, ez anap fénypontja nálam, a postások ellenörzése. Megálltam előtte ő rámnézett és bámult, majd elmosolyodva beszélgetni kezdtünk.
- Nagyon csinos vagy.
- Köszönöm… Milyen volt a nyaralás , kipihented magad?
- Igen nagyon jó volt..
- ….én innen irigyeltelek
- Én felajánlottam, hogy gyere velünk. Volt még egy hely a kocsiban… Te nem mész nyaralni?
- De, megyek…
- És nem hívsz el? Vagy ez vicaverza már nem működik?
- Nem úgy van az….
- Ja.. ilyen öregemberrel nem akarsz égni?
- Ugyan….
Folytatnom kell a munkám, Zsolti arca elkomolyodik, majd visszafele megállok előtte és határozottan ezt mondom: Lehet én vagyok konzervatív, de mielőtt nyaralni megyek valakivel, előtte elmegyünk fagyizni, vacsizni, moziba, majd ezek után jöhet a közös nyaralás.
“Nem nem vagy hangzik a válasz, teljes komolysággal, értettem a célzást. ” mondja komoly arccal.
Ahogy befejezi a mondatot, már indulnia is kell az útjára. Miközben szedem össze az iratokat érzem a tekintetét, vibrál a levegő, ilyen lassan még ő sem szedte össze a táskáit, és fürkészően tekintget felém.
Nem tudom mi vár rám holnap… vajon elhív randizni? Vagy ő megáll a munkahelyi flörtnél és sosem akart tőlem többet? Megkellett volna maradnom a szende kislány szintjén és várnom hogy számba repüljön a sültgalamb? Vajon azok a nők érnek el töbet , akik csak hagyják hogy zajlanak közöttük az események? É sazok anők akik lépnem, már rámenősnek számítanak? Rámenős lennék? Vagy éppenhogy lépjek én? Kapjam el a pöcsét a csávónak? Vagy ez Gabi tisztje? Kérdések és válaszok… folyt köv… holnap
Hol van a hősöm?
2008 augusztus 3. | Szerző: Esscada
Vasárnap este, ahogy közelebb jutottam a várva várt hétfőhöz egyre távolibbnak éreztem h négis eljön… Most 8 órával a munka megkezdése előtt, és a viszontlátásig, már azthiszem sosem lesz holnap. Készülök hajmosás ruhaválasztás körölakk festés és csomó oylan dolog amit megteszek, hogy azt érezzem én mindent megtettem a teljes hódításért, bár tudom úgysem ezen múlik …
Izguljatok értem!
“Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon??
Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban?
Vagy végül föléred, kiköpi az almát, elmegy orvoshoz,
meggyógyíttatja magát,
aztán szül egy gyereket
a helyi spermabank segítségével?
Akaratom ellenére mindig az jut az eszembe,
hogy minden magabiztos, ambiciózus szingli nő bensőjében egy törékeny,
finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni. “
Szex És New York♥
Kezdésnek
2008 augusztus 1. | Szerző: Esscada
Péntek van, végre 7vége… már alig vártam. Nehezen telt melóba az utolsó két hét. Postán dolgozom, én indítom reggelente a postásokat, 5-6 csaj 45 pasira képzelhetitek… imádom 🙂 Meg ezt ősszel suli mellett is csinálhatom, a legjobb az egészben hogy pont ott van a kollégium mellett…. Miértis telt nehezen ez a két hét? Van egy férfi, aki már akkor kiszúrt engem amikor első napomon voltam ott egy hónapja. Ő Zsolti, aki két hetes szabadságát tölti. Ő egészen más mint az eddigi pasijaim, a kis fiatal suhancok akik elhagytak megbántottak megcsaltak. Ráadásul nem azt nyújtják amire vágyom. Zsolti más… udvarias, olyan szépen beszél, szépen fogalmaz, és úgy bókol, mint még nekem senki… Ezenkívül sármosan jóképű és igényes. Álompasi? Mondanám de ilyenkor jön az a rész h de… hát igen 40éves … dupla annyi mint én… az apám is lehetne… nem látszik rajta szerintem egyáltalán nem. É smindez akkor derült ki mielőtt elment szabira… két hétig ezen aggódtam h mi lesz ha jön zavarja -e a korkülönbség vagy sem… Jó hosszú tud így lenni 14 nap 🙂 Várom hogy jöjjön hogy meglásson h udvaroljon és h elhívjon vééégre randira 🙂 ideje lenne. Bár nem panaszkodhatom már egyszer elhívott Prágába és most erre akét hétre is elhívott Horvátországba, d eaz egyik az hogy én dolgozom a másik h nem is ismerem először fagyizni kell és aztán ebédezni vacsizni táncolni… és így tovább… vagy én vok földhöz ragfadt ? Nem hsizem de ebbe amai világba nem lehet akárkibe megbízni nem?
Nem Zsolti az első munkahelyi flörtöm az 1 hónap alatt… nem skalpokat gyüjtök , deazért elég nagy felzúdulás lett mikor kolleginámmal és azóta bnőmmel Ellával megérkeztünk, mindketten fiatalok vidámak és csinosak vagyunk. Nem nagyképűség de elődeink megkeseredettek voltak már. És ebben aközegben igenis azok vunk. Fősulis közegben már nem érzem magam annyira annak, van rajtam kis többletsúly és engem sem ahosszúcombjaimról lehet felismerni 🙂 De attól h valaki kerekded még igenis lehet csinos, és sok srácnak pont ez jön be, meg ha én megvok elégedve magammal nehogy már más ne legyen 🙂 Szóval munkahelyi flört. Odakerültem Zsolti szolíd udvarlásba kezdett, de én az egyetlen korombeli srácot szúrtam ki Andrist. Andris nem olyan jóképű mint Zsolt,de fiatalos vagány, és ebben aközegben erre egyből felfigyeltem. Mindig nagyokat mosolyogtam rá, és adtam az apró jeleket amiket csak a bolond vagy vak pasik nem fognak. Fogta ő is és jelölt iwiwen, majd felvett msn.re és nagy duma party. Kiderült akkor veszett össze bnőjével stb stb én pedig teljes lelki támaszt nyújtottam, elhívott bulizni. Elis mentem. Ültem legjobb barátommal mégse menjek egyedül . Andris késett. Majd 2 óra múlva betoppant a bnőjével kibékülve… kiderült bnője is ott dolgozik csak őt ritkábban látni… azóta már összevesztek párszor ilynekor Andris engem húz elő… én kedvesen meghallgatom, de nálam ott akkor este teljesen leírta magát, mert aki bevalja h nem szereti már a lányt csak megszokás és jó szex… az nem fair ember, mert szédíti csak azt a 16éves kislányt. Szerintem. Azóta jobban megismertem Anbdrist is és nem ellenfél, nem kihívás. Nem nekem való 🙂
Croatia
2008 november 22. | Szerző: Esscada
Fontos nyaralás volt ez az életemben, az utolsó hét mielőtt elköltözök otthonról. Szüleim mélyen érintette a költözés gondolata, de beletörődve önfeledten töltöttünk egy hetet, együtt.
Oldal ajánlása emailben
X